2003-ban még minden negyedik, idén minden ötödik megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy a rendszerváltás nagyjából beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és változatlanul 1 százalék körül alakul azoknak az aránya, akik elvárásait alapvetően felülmúlta a valóság.

A csalódottak tábora azonban szélesebb, mint az eredményeket pozitívan szemlélőké. Igaz, hogy a 2003. évhez képest hat százalékponttal csökkent és ma 41 százalékot ér el azoknak az aránya, akik inkább csalódtak, többet vártak, ám közel megduplázódott - 14-ről 26 százalékra nőtt - azok hányada, akik nagyon csalódtak a rendszerváltásban és érzésük szerint szinte semmi sem teljesült az elvárásaik közül. Az idei megkérdezés alkalmával két százalékponttal kevesebben - 10 százalék - nyilatkoztak úgy, hogy eleve nem vártak semmi jót a rendszerváltástól, s feltevéseik be is igazolódtak.

Nőtt a bizonytalanság a minket körülvevő világgal kapcsolatban is. A 2003-ban mért 53 százalékkal szemben idén már 64 százalék nyilatkozott úgy, hogy az emberek nem értik a körülöttük lévő világot. A megkérdezettek túlnyomó többsége, 80 százaléka érvel inkább a fogyasztás visszafogása mellett abból kiindulva, hogy sosem tudhatjuk, mit hoz a jövő.

A legutóbbi megkérdezés óta öt százalékkal csökkent azoknak az aránya, akik szerint "nem baj, ha az új erkölcsök és új szokások alakulnak ki". Velük szemben a válaszadók 64 százaléka véli úgy, "nagy baj az, hogy eltűntek a régi erkölcsök".