Árpád-sávos zászlókkal vonult fel szombat délután a budai Várban a Jobbik. Az Árpád-napi rendezvényen Vona Gábor pártelnök nagyjából 1000 ember előtt úgy fogalmazott: „volt egy ember 1100 éve, aki meg merte álmodni Magyarországot, hogy ez az ország a történelem viharait túlélve fennmaradjon. Volt egy nép, aki ennek az embernek a zászlaját követve vissza merte szerezni ősei jussát, Attila örökét. Ez volt az a zászló, amellyel István király államot alapított, amely alatt Szent László csodálatos tetteit végrehajtotta, amelyből erőt merítve IV. Béla újjáépítette az országot, s amely alatt Rákóczi hadba vezette kurucait. A Jobbik nyomatékosította: a történelmi lobogó a magyar függetlenség, a szabadság és összetartozás jelképe.

A Jobbik szerint, akit az Árpád-sávos zászló zavar, azt a magyarság léte zavarja, s aki ezt a zászlót be akarja tiltani, az a magyarságtudatot akarja kiirtani az emberekből. Ezzel szemben pedig aki az Árpád-sávos zászlót elfogadja, alatta felvonul, az hisz a magyar jövőben is. Akik ettől a jelképtől félnek, azok a magyarság megerősödésétől félnek – jelentette ki Vona.

A történelmi lobogó jelentőségének és valódi jelképének megismertetéséért a Jobbik felajánl egy Árpád-sávos zászlót az önkormányzatoknak, hogy a nemzetiszínű mellé az ünnepeken azt tűzzék az uniós zászló helyett.

A Jobbik elnöke sajnálatosnak és elítélendőnek nevezte, hogy a megszokott baloldali támadások mellett már a magát jobboldalinak valló hírportálok egyike is támadta a mai felvonulás megvalósítását a Jobbik részéről, mondván, hogy ezzel csak a baloldal malmára hajtják a vizet. Pedig az Árpád-sávos zászlót olyan magasra kell emelni, hogy még az is meglássa, aki nem is akarja – hangsúlyozta Vona Gábor.

A rendezvényen pontokba szedve felolvasták „Árpád népe követeléseit” is. Ezek között szerepel egyebek mellett, hogy ősi, szent jelképeink, mint a Turul, a Szent Korona és az Árpád-sávos zászló gyalázása börtönbüntetést vonjon maga után; a köztársasági elnök hívjon össze egy nemzetközi konferenciát, s kezdeményezze a határon túlra szakított magyarok számára a politikai autonómiát. Követelik továbbá, hogy a köztársasági elnök kezdeményezzen népszavazást az egykori MSZMP és KISZ-vezetőknek a magyar politikai életből való kizárásáról, illetve hogy az államfő sürgősen és azonnal kezdeményezzen tárgyalásokat a magyar államadósság felfüggesztéséről. A követelések között a Magyar Őstörténeti Intézet felállítása mellett megtalálható még, hogy június negyedike, a trianoni országcsonkítás napja nemzeti emléknap legyen, s hogy a köztársasági elnök hívja össze a Nemzeti Jogász Kerekasztalt a Szent Korona-tanra épülő magyar alkotmány visszaállításának céljából.

A HunHír.Hu úgy tudja, a követeléseket petíció formájában személyesen Sólyom László köztársasági elnöknek kívánták átadni a rendezvény után, azonban az elnöki hivataltól azt a tájékoztatást kapták: szombaton nem dolgoznak.