A költségvetési politikában bekövetkezett irányváltásnak köszönhetően jelentősen megváltozott a pénzügyi közvetítőrendszer működési környezete, ami új kockázatokkal is jár - derül ki a MT kedden közreadott inflációs jelentéséből. A fiskális kiigazítás javítja a külső egyensúlyt, és lassítja az ország adósságának emelkedését. Ez a gazdaság sebezhetőségét összességében csökkenti.

A fiskális intézkedések ugyanakkor átmeneti plusz terheket rónak a gazdasági szereplőkre: csökkentik a gazdasági növekedést, csökkentik a reáljövedelmeket, rontják a háztartások és vállalatok hitellehetőségeit, ami rontja a pénzügyi közvetítő rendszer jövedelemtermelő képességét. Az összgazdasági hitelkockázatot csökkentik azonban az ingatlanhitelek egyre növekvő aránya - áll a jelentésben. A kiigazító csomag negatív hatása leginkább a magas jövedelmű háztartásokat érinti negatívan. A vállaltoknak elsősorban a romló belső értékesítési és építési lehetőségekkel kell szembesülniük.

A kockázatok között a jegybank megemlíti, hogy az inflációs várakozások magas szinten való beragadása sajnos a vállalatokat további elbocsátásokra késztetheti. Ezzel kapcsolatban figyelmet érdemel, hogy Magyarországon a közepes jövedelmű háztartások reagálnak a legrosszabban a pénzügyi sokkokra, ami a családban bekövetkező munkanélküliség esetén hitel vissza-nem-fizetést jelent. Komoly kockázati lehetőség továbbá a globális befektetők kockázatvállalási hajlandóságának csökkenése. Ennek bekövetkeztekor romlik a forint árfolyama és emelkedhetnek a kamatok, rontva - főként a devizában - eladósodottak pénzügyi helyzetét.

A hazai pénzügyi közvetítő rendszer nemzetközi szinten kiemelkedő jövedelmezősége azonban romlásnak indult. Ezt a hitelintézetek a hitelkínálat erősödő nyomásával próbálják ellensúlyozni. A magyarországi pénzügyi közvetítő rendszer azonban továbbra is magas sokktűrő képességgel rendelkezik - hangzott el.