Különösen nagy a választani tudó biztos szavazók körében a legnagyobb ellenzéki párt előnye. A biztos szavazók pártválasztása a Fidesz-MPSZ esetében 53, ugyanez az MSZP szavazóknál 28 százalék. Az elemzés szerint ennek az az oka, hogy az MSZP szimpatizánsai nemcsak kevesebben lettek az elmúlt hónapokban, de az elkötelezettségük továbbra is elmarad a Fidesz-támogatóké mögött. A több mint 3 milliósra duzzadt Fidesz-tábor 68 százalékával szemben a mintegy 1,8 milliós MSZP-bázisnak csak 62 százaléka állítja, hogy egy „most vasárnapi választáson" biztosan elmenne szavazni.

Az elemzés szerint az MSZP újabb szavazatvesztése az egészségügyi reform felpörgésével függhet össze, ez vált ugyanis a legmeghatározóbb közéleti témává. Az elemzők hozzáteszik ugyanakkor, hogy a Fidesz szárnyalására önmagában nem ad magyarázatot az MSZP visszaesése. „Elképzelhető, hogy a Fidesz most azért tudta megszólítani a kormánnyal elégedetlen szavazók újabb csoportjait, mert mára kifulladtak azok a hozzá is köthető politikai indulatok, amelyek korábban félelmet kelthettek a „bizonytalan" szavazók egy részében" – utal vissza a tavaly őszi eseményekre a Medián két munkatársa.

Az elemzés része a politikusok népszerűségi listája. Ennek élén az ilyen rangsorokban hagyományosan jól szereplő Dávid Ibolya MDF-elnök áll, őt Sólyom László köztársasági elnök követi, majd Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke. Pokorni népszerűsége hét pontot erősödött januárhoz képest, míg a negyedik helyre szoruló Szili Katalin szocialista házelnöké négyet esett.

Orbán Viktor Fidesz-elnök az ötödik a sorban 48 ponttal (ez négypontos erősödés január óta), míg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megítélése ugyanekkora mértékben romlott, és 29 ponttal a lista utolsó harmadában foglal helyet. Messze a legnépszerűtlenebb politikus Molnár Lajos, aki azonban hamarosan várhatóan lekerül a listáról, két hete ugyanis lemondott posztjáról.