Az oktatók bérét döntően a tandíjak fedeznék, ehhez azonban sokkal többet kellene fizetniük a hallgatóknak. Ezzel megszüntetnék a költségtérítéses, illetve a tandíj formájában fizetendő összegek közötti különbséget, a rászoruló tehetséges fiatalok terheit azonban az állam vállalná át - írja a Népszabadság.
A Budapesti Műszaki, a Corvinus, az ELTE, a Semmelweis, valamint a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetem gazdasági tanácsaiból álló GT-fórum álláspontja szerint minden hallgatónak egységes tandíjat kellene fizetnie, amit a költségtérítéses képzés szintjére emelnének. Ez alól csak a diákok azon 15-20 százaléka mentesülne, akit a hallgatói önkormányzat rászorulónak ismer el. A kutatói munkát a költségvetési források mellett főleg vállalati és nemzetközi pályázatokból biztosítanák.

A javaslat kivenné az oktatókat a közalkalmazotti jogviszony védettségéből, a hallgatókat és az egyetemi vezetőket pedig jelentős jogosítványokkal ruházná fel - írja a lap.

A tervezet szerint azokat az intézményeket, ahol sem az infrastruktúra, sem az oktatás színvonala nem éri el a kívánt szintet, bezárnák, azok pedig, amelyek az átlagosnál jobb teljesítményt nyújtanak, kiemelt állami finanszírozást kapnának. A külföldi egyetemekhez hasonlóan itthon is véleményezniük kellene a diákoknak az oktatók teljesítményét, aminek döntő súlya lehetne a tanárok bérezése, illetve előmenetele szempontjából.

A Fidesz elutasítja

A Fidesz számára elfogadhatatlan, hogy a fiatalok ne a tehetségük és szorgalmuk alapján, hanem a szüleik gazdasági helyzetétől függően tanulhassanak a felsőoktatásban. Az ellenzéki párt a tandíj minden formáját elutasítja - így reagált a Fidesz szóvivője a felsőoktatás radikális átalakítását célzó javaslatra, amely pénteken jelent meg a sajtóban.