A férfiak születéskor várható élettartama 68,6 év, a nőké 76,9, tehát igen jelentős az eltérés a nemek között - nyilatkozta a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Daróczi Etelka hozzátette: csupán a volt Szovjetunió utódállamaiban van hozzánk képest is elmaradás.

Javulás...

A II. világháború végétől a '60-as évek közepéig mind a férfiak, mind a nők élettartama körülbelül 8 évvel lett hosszabb, Magyarország ekkor, többek között a kötelező védőoltások és a szűrések bevezetése miatt bekerült az európai középmezőnybe - közölte a szakértő.

A csecsemő- és gyermekkori halandóság mértékének csökkenése olyan erős volt, hogy magával húzta a többi korosztály várható élettartamát is, a javulás 1966-ban azonban megtorpant, és a visszájára fordult - fűzte hozzá Daróczi Etelka.

...majd hanyatlás

A szakértő szerint példátlan, hogy a férfiak születéskor várható élettartama stagnált vagy csökkent. A helyzet tovább romlott, a helyzet 1993-ban volt a legrosszabb.

A KSH munkatársa szerint ennek az lehetett az oka, hogy sem a népesség, sem az egészségügy, sem a politika nem tudott átállni: a betegségstruktúra változott, a degeneratív betegségek kezdtek terjedni, amelyek összefüggenek az életmóddal, a környezeti hatásokkal.

Örüljünk, ha így marad

Magyarországon és a környező kelet-európai országokban elmaradt az úgynevezett "kardiovaszkuláris forradalom", vagyis nem alakult ki a megelőzés-központú szemléletmód.

Daróczi Etelka elmondta: manapság ugyan csak lassabban, de javul a helyzet, a férfiaknál valamivel nagyobb tempóban, mint a nőknél.

A szakértő szerint ugyanakkor nem várható, hogy a következő években jelentősen javuljon a helyzet: már az is jó lenne, ha a jelenlegi szintet tartani tudná a társadalom.