Aki mást gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel jogellenesen akadályoz, elköveti a gyülekezési szabadság megsértésének bűntettét. A büntető törvénykönyv ezen paragrafusára hivatkozva tett feljelentést az ügyészségen múlt év novemberében Morvai Krisztina büntetőjogász, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója. Megítélése szerint a rendőrségnek gondoskodnia kellett volna arról, hogy a Fidesz október 23-i ünnepi nagygyűléséről távozó emberek békésen és sértetlenül elhagyhassák az Astoria környékét. A tömeg ehelyett a rendőrség erőszakos fellépésével találta magát szembe. A Budapesti Rendőr-főkapitányság és más szervezetek rendőrei gumilövedéket, vízágyút vetettek be, kardlapoztak, bántalmazták a békés résztvevőket. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség bűncselekmény hiányában szüntette meg a nyomozást az ügyben.

Az ügyészség május 4-én hozta meg határozatát, annak tartalmáról azonban Morvai Attila szóvivő kérésünkre nem adott tájékoztatást, mondván, a határozatot ugyan megküldték a feljelentőnek, ám az igazolás még nem érkezett vissza az irat átvételéről. Ezután kerestük meg tegnap Morvai Krisztina büntetőjogászt.

Közlése szerint a határozat indokainak lényege a következő: „múlt év október 23-án a rendőrség kötelességszerűen és jogszerűen járt el a tömegoszlatás során. E tevékenysége érinthette a Fidesz rendezvényéről távozókat, akik a szervezők felhívása ellenére vállalták annak kockázatát, hogy a jogellenes tüntetők közé kerülnek. A rendőri erőszakra tehát nem jogtalanul került sor, így a jogellenesség hiánya kizárja, hogy a rendőri parancsnokok vagy az egyes rendőrök elkövették volna a gyülekezési szabadság megsértésének bűntettét. Összegezve, tehát a gyülekezési szabadságot a rendőrség nem korlátozta jogellenesen, bűncselekmény nem történt.”

Morvai Krisztina kérdésünkre azt mondta: felháborítónak tartja az ügyészi határozatot, számára elképesztő és sértő az a feltételezés, hogy például ő mint édesanya szándékosan kockára tette volna saját maga és két gyermeke biztonságát, épségét. Kifejtette: ugyanez mondható el a nagygyűlés valamennyi résztvevőjéről. A Civil Jogász Bizottság társelnökeként hozzátette: számára az ügyészi határozatból nem derül ki, hogy a nyomozók voltaképpen milyen vizsgálódást, elemzést, bizonyítást végeztek a feljelentés óta eltelt fél év alatt. Az Október 23-a Bizottság ugyanakkor számos sértettet, résztvevőt hallgatott meg és dokumentumot gyűjtött össze. Így alakította ki és írta le álláspontját 240 oldalas jelentésében.

A büntetőjogász lapunknak elmondta, amennyiben nyolc napon belül benyújtandó panaszára nem kap megfelelő választ, akkor az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. Úgy látja: az ügyészség nincs tisztában a gyülekezési szabadság tartalmával. A jogszabályok ugyanis nagyon erős kötelezettséget fogalmaznak meg az állam, a rendőrség számára. Jogállamban a hatóságnak garantálnia kell, hogy a békés ünneplők háborítatlanul elvonulhassanak rendezvényük helyszínéről.