Ma negyedik alkalommal tárgyal a népszavazási törvény kifogásolt paragrafusairól az Alkotmánybíróság (AB). Márciusban megtartott legutóbbi tájékoztatóján Bihari Mihály elnök azt mondta: az 1997. évi jogszabálynak különösen két rendelkezése vitatott.
Az egyik azért kérdőjelezhető meg, mert kétszeres jogorvoslatra ad lehetőséget. A népszavazási kezdeményezésekkel elégedetlen polgárok először az Országos Választási Bizottság (OVB) határozata ellen jelenthetnek be kifogást, majd megfellebbezhetik az Országgyűlés népszavazást elrendelő vagy megtagadó határozatát. Utóbbi jogorvoslat – az AB elnöke szerint – fölösleges.

További súlyos hibája a törvénynek, hogy nem mondja meg, mennyi ideig köti a nép döntése az Országgyűlést. Az AB eddigi gyakorlata alapján valószínűsíthető, hogy a bírák megállapítják: az Országgyűlés alkotmánysértő mulasztást követett el, mert nem rendezte ezt a kérdéskört. A népszavazásról szóló jogszabály korábban két évben jelölte meg a kötöttség határidejét, ám 1997-ben ezt a rendelkezést kihagyták a törvényből.
A harmadik visszásság jelenleg az, hogy az Alkotmánybíróság nem változtathatja meg az OVB-nek az egyes népszavazási kérdésekről elfogadott első fokú határozatát. Csupán jóváhagyhatja vagy hatályon kívül helyezheti a választási testület döntését. Ebből az utóbbi időben több dilemma származott: az OVB egyes ügyekben, a jelek szerint presztízsharcot folytat a bírákkal. Ez történt például az esküdtbíráskodás ügyében. A kezdeményezők arról akarják megkérdezni a választókat, egyetértenek-e azzal, hogy Magyarországon hat személyből álló esküdtbíróság jöjjön létre, amely a vádlottak kérésére határozna a bűnösségről.

Az esküdtszék döntése a bírót kötelezné a további eljárásban. Az OVB először úgy látta, a népszavazásra szánt kérdés nem egyértelmű. Amikor pedig az AB úgy döntött, egyértelmű a kérdés, az OVB a második fordulóban azzal tagadta meg a hitelesítést, hogy szerinte a referendum az alkotmány módosítását tenné szükségessé. Az alkotmánybírák az ügyet ismét viszszadobták, mert az OVB határozatában nem találták meg a döntés indokait. A Szigeti Péter vezette választási testület ezután immár harmadszor elutasító döntést hozott. Felsorolta azokat a rendelkezéseket, amelyek szerinte kizárják Magyarországon az esküdtszék felállításának lehetőségét. Az AB a múlt héten erről a határozatról tárgyalt. Sereg András sajtófőnök szerint a bírói testület a július közepén kezdődő nyári szünet előtt döntést hoz az ügyben. A határozat várható tartalmáról a szóvivő nem nyilatkozott.

Az OVB honlapján közzétett elutasító határozat azonban szakmai megítélés szerint nem meggyőző. Jelenleg is részt vesznek ugyanis az ítélkezésben laikusok: az ülnökök.
Információnk szerint a nyári szünet előtt döntenek a bírák a Fidesz és a KDNP még függőben lévő három kezdeményezéséről: a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj kérdésköréről.