Évente mintegy 6 millió, naponta pedig megközelítően 17 ezer utas bosszankodik, mert az általa választott vonat jelentős késéssel érkezik a célállomásra. Bár az utóbbi évben meredeken emelkedett a vonatjegy ára – februárban 8,5, májusban pedig átlagosan 17 százalékkal –, az utasok jogai nem bővültek – mondta el Koszorús László. A Fidesz országgyűlési képviselője szerint a vasúton utazók a MÁV szolgáltatásainak fogyasztói, az ő jogaik védelme is a fogyasztóvédelem feladata.

Egy óra késés után a jegyár egészét meg kéne téríteni

Az évi hatmillió sérelmet szenvedő „MÁV-fogyasztó” érdekében a kártérítési rendszert átdolgozó törvénymódosítási javaslatot nyújt be a képviselő. Elképzelése szerint nemcsak az intercityk utasait illeti meg jegyár-visszatérítés, hanem a gyors- és személyvonatok igénybe vevőit is. A módosító indítvány szerint negyedóra késés után a jegy árának negyedét, fél óra késés esetén a felét, háromnegyed óra késés esetén a háromnegyedét, egy óra esetén a teljes jegy árát kellene a személyszállítással foglalkozó vasúttársaságoknak megtérítenie.

A javaslat szerint emellett kötelezik a közlekedési minisztert, hogy 2008. január 1-jéig teremtse meg az online jegyrendelés működési feltételeit, valamint hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) rendszeresen ellenőrizze a vasúti kocsik tisztaságát, egészségügyi állapotát.

A fogyasztóvédelem része a jogok érvényesíthetősége és pontos ismerete is, ezért Koszorús László szükségesnek tartja, hogy a kártérítési jogosultság ne évüljön el egy héten belül, illetve hogy a jegy hátoldalán tüntessék fel a kártérítés pontos szabályait.

Már foglalkoznak a kártérítés kiterjesztésének lehetőségével

A MÁV-nál jelenleg is foglalkoznak a kártérítés kiterjesztésének lehetőségével – mondta el Mosóczi László vezérigazgató-helyettes a közelmúltban egy szűk körű beszélgetésen. A lehetőséget erre az adja, hogy az év közepén önállóvá váló személyszállítási üzletág – MÁV Start néven – szerződéses kapcsolatba kerül saját anyacégével.

Ebben a szerződésben rögzítik, hogy késedelmes teljesítés – értsd: vonatkésés – esetén milyen kártérítés illeti meg a szerződő feleket. Mosóczi szerint ez ugyan nem oldja meg automatikusan az utasok kártérítését, de olyan jogalap, amelyre hivatkozva ki lehet alakítani egy joggyakorlatot.
Az említett szabályozás nem lép túl a ma is meglévő gyakorlaton – reagált a MÁV vezérigazgató-helyettesének felvetésére Koszorús László. A fogyasztóvédelemmel foglalkozó szakpolitikus szerint a problémát ma épp az okozza, hogy a szabályozás tág teret enged a szolgáltatónak abban a tekintetben, hogy a késést elháríthatatlan akadályra – vis maiorra – hivatkozva a kártérítést megtagadja.