Az Országgyűlés egészségügyi bizottsága szerdán az egészségbiztosítási pénztár székházában tartotta kihelyezett ülését. Az OEP főigazgató-helyettesének tájékoztatása szerint az egészségbiztosítási alap 36 milliárd forintos többlettel zárta az első negyedévet, amire évek óta nem volt példa. Az OEP bevételeit a biztosítási jogviszonyok ellenőrzése, magyarán a potyautasok kiszűrése növelte, míg a kiadásokat a gyógyszertámogatások csökkentése és a vizitdíj bevezetése fogta vissza. A rendelőintézeteket ötödével kevesebb beteg keresi fel, mióta 300 forintot kell fizetni a szakorvosi vizsgálatért.

Schvarcz Tibor, az egészségügyi bizottság MSZP-s alelnöke szerint a pozitív mérleg azt bizonyítja, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár valódi biztosítóként is tud működni, ha rákényszerítik.

- Mi mindenképpen ezt a biztosítót támogatnánk és az egy kockázatközösséget, a szolidaritás elvét. És lám-lám, ha a biztosító összekapja magát, és valódi szolgáltatásvásárló funkciót mutat, megteremti a feltételeket az értékeléshez, ellenőriz, büntet, akkor alkalmas arra, hogy akár még a kasszát is betartsa – vélekedett az ülésen Schvarcz Tibor.

Az SZDSZ-es egészségügyi tárca nem sokat késlekedett a válasszal. Kovács Attila államtitkár négy-öt komolyabb magánbiztosítóval számol a piacnyitás után. A politikus a Liberális Egészségügyi Tanács ülése után utalt arra, a versenyt a szigorú feltételek annyira korlátozzák, hogy csak a legnagyobb, legstabilabb cégek képesek majd megfelelni neki. Az SZDSZ több-biztosítós törvényjavaslata szerint egy-egy nyereségérdekelt társaságnak legalább 100 ezer, legfeljebb 2 millió ügyfele lehet. Matematikailag tehát akár 200 cég is megjelenhetne a piacon.

- Azért van még egyeztetés és vita. Mindenesetre érdekes, hogy az általunk elindított reform eredményeképpen nagyjából konszolidált helyzetben van az OEP. Ez azonban egy gazdasági helyzet, és én azt gondolom, hogy a betegellátás színvonala, az sokkal fontosabb – mondta Kovács Attila, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára.

Pesti Imre szerint a lovasberényi koalíciós egyeztetésről kiszivárogtatott dokumentumokból arra lehet következtetni, hogy a kormány burkoltan beismerte: a nyereségérdekelt egészségbiztosítás csak a gazdagoknak jelent jobb ellátást. A Fidesz szakpolitikusa az egyik táblázatra hivatkozva azt állítja: az MSZP és az SZDSZ évi 80-90 milliárd forintot akar megspórolni az egészségbiztosítás piacosításával 2009-től.