Fél évvel a brutális október 23-i rendőri fellépés után, áprilisban emelt vádat az ügyészség egy soproni férfi ellen, aki öt rendőr vallomása szerint követ dobott a rendőrsorfal felé a Bajcsy-Zsilinszky úton.


Azonban a Hír Televízió felvételein jól látható, ahogy Göbl György, a hátán nemzetiszínű zászlóval, békésen sétál a tömeget könnygázgránátokkal lövő rendőrkordon felé, majd amikor a rohamrendőrök üldözőbe veszik, elmenekül. Ennek ellenére a négygyermekes, pedagógus végzettségű férfit csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszakkal vádolják.

Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Magyar Nemzetnek elmondta: az eljárásban öt rendőrt hallgattak meg, és az ő vallomásuk támasztja alá a bűncselekmény elkövetését. Hozzátette: térfigyelő kamerák vagy tévék felvételeit általában csak akkor használják fel bizonyítékként, ha azokon az elejétől a végéig nyomon követhető az eseménysor, vagy azok alapján egyértelműen be lehet azonosítani valakit.
Göbl György szerint éppen az ellenkezője történt annak, amit a rendőrök állítanak: ő föltett kézzel ment a rendőrök felé, és semmilyen bűncselekményt nem követett el. A 34 éves férfi úgy véli, azért folytatnak koncepciós eljárást ellene, mert ő az egyik szervezője a Sopron környéki félpályás útlezárásoknak.

Ugyancsak eljárás folyik Török Imre ellen, akit szeptember 19-ről 20-ra virradóra vertek össze a rendőrök a VI. kerületi Aradi utca–Szondi utca között. A szakácsként dolgozó férfinak a brutális rendőrök eltörték az egyik csigolyáját. A két kiskorú gyermekét egyedül nevelő férfi állítja: csak nézelődött, nem vett részt a zavargásokban, ehhez képest az ellene tanúskodó rendőrök vallomásai alapján hivatalos személy elleni erőszakkal és garázdasággal gyanúsítják. Kiemelte: a térfigyelő kamerák is bizonyítják, hogy nem követett el jogsértést. Érdekesség, hogy a terhelő vallomást tevő rendőrök közül két fő ellen eljárás folyik a szakács súlyos bántalmazása miatt.

Török Imre azok közé a meghurcoltak közé tartozik, akiknek az előzetes letartóztatását másodfokon hatályon kívül helyezték.
Az őszi események során a letartóztatások közel 90 százalékát találta megalapozatlannak, jogszerűtlennek a másodfokú bíróság.