A kancelláriaminiszter – aki legutóbb a Kormányzati Jósdát üzemeltető parafenomén öccséről híresült el – szerint az őszi zavargások hátterében szélsőséges szélsőjobboldali, anarchista csoportok álltak, ám ezeknek ma Magyarországon nincs társadalmi támogatottságuk.

Szilvásy György a szeptember 18-án és október 23-án történtekből azt a tanulságot vonta le: felül kellett bírálni a szélsőséges csoportokkal, köztük a politikai szervezetekkel szemben követett titkosszolgálati és rendőrségi gyakorlatot. Úgy véli, a rendszerváltozás óta túlságosan is óvatosan kezelték a szolgálatok, illetve a rendvédelmi szervek ezt a kérdést, s erre intette őket a politika is, „nehogy még egyszer bárki is rendőr- vagy ügynökállamot kiálthasson”.

„Az őszi események bizonyítják, hogy igenis oda kell figyelni ezekre a csoportokra, és mivel láthatóan hajlamosak a törvénytelen eszközök alkalmazására, fel kell készülni az elhárításukra, amit persze nehezítenek a politikai összefonódások” – állította a miniszter. A titkosszolgálatokat felügyelő kancelláriaminiszter úgy tudja, az említett szélsőséges csoportok tagjai két–két és fél ezren lehetnek, de akik közülük bármikor készek az utcára vonulni „házilagos készítésű fegyverekkel”, legfeljebb néhány százan vannak.

Kitért arra is, hogy a szélsőséges csoportokat szervezők és ezeket irányítók körülbelül egy tucatnyian lehetnek.

„Ma már teljes bizonyossággal kijelenthetjük: ezeknek a csoportoknak semmiféle társadalmi támogatottságuk nincs” – mondta Szilvásy György, aki megint azzal vádaskodott, hogy ezek a társaságok az utcai politizálást biztató egyes jobboldali pártok radikális vezetőitől és tagjaitól támogatást kapnak.