Horváth Ágnes egészségügyi miniszteri a parlamentben azt mondta, a magyar betegek 23 százaléka úgy hal meg, hogy téves diagnózis alapján kezelték. „A tárca vezetőjétől elvárható a minimális orvosi tájékozottság. Ostobának és felkészületlennek minősítettem, mert még azt a fáradságot sem vette, hogy tájékozódjon, mielőtt egy ilyen kérdésben nyilatkozik” - fejtette ki Papp Lajos szívsebész professzor, a pécsi Szívgyógyászati Klinika igazgatója a Heti Válasznak adott interjújában, ahol arról is kérdezték, miért mondott le kardiológiai szakmai kollégiumban betöltött tagságáról. Hozzátette: „A klinikánkra a betegek 20-30 százaléka papírok nélkül, akut szívpanaszokkal érkezik. Azonnal segíteni kell, nincs idő teljes kivizsgálásra, és ha nem tudunk segíteni, csak a boncolásnál derül ki, hogy például vastagbélrák volt az alapbetegség.”

Papp szavai szerint az infarktusos betegek 50 százaléka el sem jut a klinikára, azonnal meghal, viszont eddig a klinika betegeinek 10 százaléka, most azonban már 55 százaléka akut infarktusos. Az elmúlt hét év halálozási átlaga „1,5 százalék volt, idén 4,5. Soha nem volt még ilyen rossz a mutatónk. Ezer beteg közül harminccal többen halnak meg” - fejti ki a szívspecialista.

A professzor elmondta: tavaly tíz százalékát, idén újabb 20 százalékát vették el a klinika forrásainak, ami a költségek emelkedése miatt 40 százalékos értékvesztésnek felel meg, ez a teher azonban mindenkire ránehezedett. Áprilisban kiderült, hogy az eddig ellátandó 980 ezer lakos mellé kaptak még 450 ezret, azaz kevesebb pénzből 30 százalékkal nagyobb területet kell ellátniuk, ami azt jelenti, hogy az egy lakosra jutó összeget ötven százalékkal csökkentették. Papp hozzátette: abban reménykedtek a pécsi egyetem vezetői, hogy tévedés történt, de kiderült: tudatosan döntött így a minisztérium. „Pécs mintarégió volt, amerikaiak, japánok, angolok jártak hozzánk tanulmányozni a módszerünket” - büszkélkedett a népszerű sebész, akinek tapasztalatai szerint az egészségügy átalakítása közgazdaságilag is „rettenetes” következményekkel jár.

„Klebelsberg Kunó reformot csinált, amikor a Trianon utáni országban a nemzeti jövedelem 3,5 százalékáról 16 százalékra emelte a kultúrára és oktatásra szánt részt. Két egyetemet telepítettek át, ötszáz tanyasi iskolát hoztak létre” - fejtette ki az igazgató az interjúban. „Most kevesebb orvos, kevesebb nővér, kevesebb beteg, kevesebb asszisztens. Ezt a rendszer tönkretételének nevezik” - mutat rá. Papp úgy véli: „lehetne azt is mondani: kevesebb a pénz, fogjunk össze, mondják meg a szakmai kollégiumok, hogyan lehetne minél kevésbé fájdalmasan takarékoskodni.” Az igazgató szerint azonban „ami most történik, az ostobaságból vagy gonoszságból elkövetett emberirtás”.