Ebből egy állampolgárra – a csecsemőket és az aggastyánokat is beleértve – egymillió-hatszázezer forint jut. Ha viszont csak az aktív keresőket számoljuk, fejenként 4,5 millió forint jut minden magyar munkavállalóra, ami kétesztendei átlagbérnek felel meg. Ráadásul a kilencvenes évek eleje óta felvett kölcsönök mindössze húsz százalékát használtuk fel ténylegesen, a többi a kamatok törlesztésére ment.

A velünk együtt csatlakozó országok és a térségbeli versenytársaink lehagynak bennünket – mondta a jegybank volt elnöke. Miközben a magyar gazdaság növekedése az idén két-három százalékos, a csehek és a lengyelek öt-hat százalékkal dicsekedhetnek, az észteknél pedig tíz százalék körüli a bővülés. De ha valaki most Romániába, Bulgáriába látogat – mondta Járai Zsigmond –, meglepetéssel tapasztalhatja a szinte robbanásszerű fejlődést. A kilencvenes évek végén – az Orbán-kabinet idején – öt-hat százalékos volt a magyar gazdaság növekedése. Ennek az ország felzárkózása szempontjából alapvetőnek nevezhető szintnek az elérésére ma is megvolna a lehetőség, ha a gazdaságot nem fékeznék a megszorításokra épülő, rendszert és átgondoltságot nélkülöző kormányzati lépések. A kabinetnek nincs ideológiája, mindig a következő napnak él – jelentette ki Járai Zsigmond, aki szerint az egyetlen hivatalos jövőképpel, a konvergen-ciaprogrammal is baj van, az abban foglaltak ugyanis végrehajthatatlanok.