Miután Szili Katalin ajánlására az ellenzéki képviselők – kivéve a két frakcióvezetőt – csendben elhagyták az üléstermet, Gyurcsány Ferenc láthatóan jó hangulatban fogott hozzá a nyári szünet előtti utolsó napirend előttijéhez. A miniszterelnök példázattal indította mondandóját, miszerint a családokban előfordul, hogy az édesanyák vagy a nagymamák arra ösztökélik a gyermekeket, hogy gondoljanak a jövőre, mert eljön az a pillanat, amikor csak magukra számíthatnak.

Gyurcsány szerint így van ez az országgal is, ha szeretnénk, hogy nagy legyen a nemzet, akkor szükség van mindenkire és mindenki erőfeszítésére, nem lehet kibekkelőként viselkedni. Azt kell mondani az embereknek, hogy ti vagytok a siker kulcsa és általatok lesz nagyobb az ország – érvelt immár szenvedélyesen a miniszterelnök.

A miniszterelnök szerint minden gond és konfliktus ellenére, ha újra nagyok akarunk lenni, akkor cselekedni kell. Aki nem akar változást, az olyan szülő, aki a tanulás helyett randira vagy kocsmázásra biztatja a gyermekét – tért vissza Gyurcsány kezdeti hasonlatához. Mert valakinek ki kell fizetni azt az 500 milliárdot, ami hiányzik az egészségügyből. A kormány, amelyik tudja, hogy muszáj hozzányúlni az igazságtalanságokhoz, az „böcsületet érdemel” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc.

„Naggyá tenni a nemzetet. Ez a gondolat hatotta át a kormányt” – jelölte meg immár sokadszor politikájának célját a miniszterelnök. Erre azért van szükség, mert lendületet vesztettünk. Azért van erre szükség, mert szembe kell menni az igazságtalanságokkal.

Gyurcsány ezekre azt a példát hozta, hogy a Rózsadombon több és jobb egészségügyi szolgáltatáshoz lehet jutni, mint Battonyán. A miniszterelnök szerint az meg ócska politikai szöveg, hogy tessék kevesebbet költeni irodabútorra. Aki ezt mondja, az nem érti, hogy hogyan működnek a dolgok – utalt az általa helytelennek tartott ellenzéki politizálásra a kormányfő.

Gyurcsány Ferenc ezek után meglepő módon megemlítette, hogy a diákok és a rektorok együttesen támogatják a felsőoktatási reformot, majd kitért az egészségügy átalakítására is. Itt egy hetilap cikkére hivatkozva felháborodott azon, hogy pénteki napokon Magyarországon több gyermek születik, mint vasárnap. Ezek után álságosnak érezte azt, hogy vannak, akik a 300 forintos vizitdíj ellen lázítják az országot, és neki akarnak menni az új arisztokráciának, miközben a jövedelmek az egészségügyben igazságtalanul vannak elosztva. Erről kellene népszavazást kezdeményezni a miniszterelnök szerint.

A brüsszeli csúccsal kapcsolatosan a miniszterelnök párhuzamot vont Európa és hazánk problémái között, elmondta, hogy Európa ugyanolyan változtatásokat akar, mint a magyar kormány. Gyurcsány szerint ugyanis az Egyesült Államok és Délkelet-Ázsia elmegy mellettünk, mert ott az emberek reggel, délben és este dolgoznak. Gyurcsány szerint ugyanis a siker fő forrása a saját teljesítményünk, és csak ezután jön a nemzet felelőssége.

Végezetül a miniszterelnök az országot egy nagy hajóhoz hasonlította, ami, ha már elmozdult, akkor nyugodtabb vizekre kell evezni vele, és ez a hajó nem fog felborulni, még ha egyesek azt szeretnék is.