Orbán Viktor október 23-án jelentette be, hét kérdésben kezdeményezett népszavazást. Az Országos Választási Bizottság hétfői döntése után hatról írható ki a referendum. Az eredetiek közül kettő, a költségvetési hiányért felelős politikusok felelősségéről és a nyugdíjasok munkavállalásáról szóló, kikerült a körből, bekerült viszont a kórházi napidíj eltörlésére vonatkozó kérdés.

Következő lépésként a Fidesz visszavonja a három, már márciusban hitelesített kérdését, és azokat újra benyújtja az országos választási bizottsághoz. Erre azért van szükség, mert a föld, a kórházprivatizáció és a patikaliberalizáció témakörében július 9-ig kellene leadni a kiíráshoz szükséges 200 ezer aláírást, és így két népszavazást kellene tartani.

"A Fidesz legfontosabb célja most az, hogy minél hamarabb és egyszerre történjen meg a hat kérdésben a népszavazás, mi arra készülünk, hogy ősszel összegyűjtjük a kérdésekhez szükséges 200-200 ezer aláírást és úgy számolunk, hogy tavasszal meg is történik a népszavazás. Az ősz és tavasz közötti időt pedig értelmes, tárgyszerű és korrekt vitával akarjuk tölteni." - nyilatkozta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke.

Pokorni Zoltán nem zárta ki, hogy a Fidesz támogatja azt a népszavazási kérdést is, amit egy házaspár kezdeményezett a nyereségérdekelt magánbiztosítók kizárásáról a magyar egészségbiztosítási rendszerből.

A Fidesz alelnöke akkor lát esélyt a hetedik kérdésre, ha azt az Alkotmánybíróság és az OVB is hitelesíti. A budapesti házaspár három témájára egyszer már igent mondott az Országos Választási Bizottság, de azt megtámadták az Alkotmánybíróságon.

Az OVB határozatok jogerőre emelkedése után a Fidesznek négy hónapja van a kérdésenként 200 ezer aláírás összegyűjtésére, ami a három javaslat visszavonása és újra beadása után szeptemberben kezdődhet meg.

A kétszázezer aláírás összegyűjtése után a kezdeményezők benyújtják, az OVB ellenőrzi ezeket, és amikor ez teljesült akkor a Parlament határozatot hoz, hogy kiírják-e a népszavazást. Ez egy tartalmában kötött döntés, kötelező az igenlő határozat a meglévő feltételek esetén, ezt a döntést meg lehet támadni az Alkotmánybíróságon – nyilatkozta Cservák Csaba alkotmányjogász.

A referendum dátumáról Sólyom László köztársasági elnök dönt.