Az említett Szlovénia kivételével ennél alacsonyabb arányszámot mutat ki az EU statisztikai hivatala a 2004-ben és az idén csatlakozott tagállamok mindegyikében – írja a Világgazdaság online változata.

Ráadásul 2006-ban és az idén tovább nőtt a magyar mutatószám, amely így vélhetően immár az EU-átlagot is meghaladja, bár erről az Eurostat hivatalos adatokat csak jövőre tesz közzé.

Az adóterhelés uniós átlagban egyébként árnyalatnyit emelkedett tavaly (a GDP 39,2 százalékáról 39,6-re), sok országban megállt az adócsökkentés 1999 óta tartó folyamata. Az unióbeli adóterhelés továbbra is igen magas, mintegy 13 százalékponttal haladja meg az USA-ban és Japánban regisztrált értékeket.

Ez persze távolról sem jelenti azt, hogy az EU-n belül minden tagállam erősen túladóztatottnak lenne nevezhető. Magyar szempontból „balszerencse”, hogy a legkisebb adóterhelésű négy uniós tagállam közül kettő éppen a mi szomszédunk és komoly regionális vetélytársunk: Romániában és Szlovákiában éppúgy a GDP harminc százaléka alatt marad az öszszes állami és területi önkormányzati elvonás össztermékhez viszonyított aránya, mint Litvániában és Lettországban. (Szlovákia ráadásul az az állam, ahol 1995 és 2005 között a legtöbbet csökkent az adóterhek mértéke: a GDP 39,6 százalékáról 29,3-re.) A másik végletet az ötvenszázalékosnál is nagyobb adóterheléssel sújtott Svédország és Dánia jelenti.

A közép- és kelet-európai regionális viszonylatban magasnak számító magyar adóterhelés főleg az élőmunkát terhelő nagy elvonások miatt aggályos. Hazánkban a munka implicit adórátája (vagyis a munkajövedelmeket terhelő átlagos effektív elvonások mértéke a versenyszféra munkaerőköltségein belül) eléri a 40,5 százalékot a 2005-ös Eurostat-adatok szerint, míg az EU-átlag e téren csupán 35,2 százalék.

Még súlyosabbá teszi a problémát, hogy már 2004-ről 2005-re is nőtt a munka implicit adórátája hazánkban (azóta nyilván felerősödött ez a folyamat a megszorítások hatására), márpedig empirikus kutatások szerint egyértelműen kimutatható, hogy a foglalkoztatás nagysága a foglalkoztatást sújtó közterhek mértékével azonos irányba mozog.

Az új tagállamok között magasnak számít Magyarországon a személyijövedelemadó-terhelés is. Elmúltak már azok az idők is, amikor a társasági nyereségadó tekintetében Magyarország nagy versenyelőnyben volt a térségen belül – derül ki az Eurostat felméréséből.