Keveset segít a kórházakon, hogy vasárnaptól tízezer forinttal 146 ezerre nőtt a gyógyításért járó alapdíj összege, az nem kompenzálja az egy éve kezdődött eladósodást. Tavaly júliusban ugyanis az akkori szint 95 százalékán befagyasztották a tb által finanszírozott teljesítményeket, majd az energia-, az élelmiszerár és az áfa emelése, illetve a kötelező 3 százalékos béremelés jelentős eladósodáshoz vezetett – írja a Világgazdaság.

Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke felmérésük alapján a lapnak elmondta: az intézmények kétharmada küzd adóssággal, óvatos becslések szerint az megközelíti az 50 milliárd forintot. A szövetségnek nincs tudomása annak összetételéről, ám csak a Hungaropharma gyógyszer-nagykereskedelmi vállalatnak több tízmilliárddal tartoznak. A cég ezért tíz intézménynél szigorított feltételekkel szállít csak – nyilatkozta a Magyar Rádiónak Fellner Antal kereskedelmi igazgató.

Egyes kórházaknak csak akkor szállítanak, ha az értékének megfelelő összegű, legrégebbi számlákat kifizetik.
Az 53 milliárd forint évi költségvetésű Semmelweis Egyetem lejárt szállítói tartozása megközelíti a 2,5 milliárd forintot – mondta a lapnak Ivády Vilmos, az egyetem gazdasági-műszaki főigazgatója. Egyelőre hatvan napon túli adósságuk nincs, ám ha a napi 60–80 millió forintra rúgó dologi kiadásokhoz nem lesz megfelelő bevételük, év végére csődállapot alakulhat ki, bár 450 főt elbocsátottak és megszigorították a gyógyszerfelhasználást.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy az áprilisi kapacitáscsökkentések és a területi ellátási kötelezettség nincs összhangban. A kiemelt kórházakhoz többlet-betegellátás került, ám ezzel arányosan nem nőtt a tb által finanszírozható teljesítménykeretük. Így az annak kimerülése után ellátott betegek „veszteséget termelnek” számukra. S ugyan Horváth Ágnes egészségügyi miniszter felülvizsgálatot ígért, de a teljesítmények összvolumene nem nőhet, csak átcsoportosíthatják azokat a kórházak között. Ám kérdés, vannak-e kihasználatlan kapacitások az országban – véli a kórházszövetség.