Az Alkotmánybíróság keddi határozata szerint a köztársasági elnöknek joga van ahhoz, hogy ne írjon alá kitüntetési előterjesztést, illetve megtagadja a kitüntetések adományozását - jelentette be Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke.

Az indoklás szerint az államfőnek valódi, érdemi döntési joga van arra, hogy a köztársaság alkotmányos értékrendjébe ütköző kitüntetések esetén az arra vonatkozó előterjesztést ne írja alá, annak adományozását megtagadja. Az államfőnek viszont indokolnia kell döntését.

Sólyom László, miután áttanulmányozta az alkotmánybíróság határozatát, rövid időn belül kialakítja álláspontját Horn Gyula kitüntetésével kapcsolatban - mondta Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője.

Sólyom tavaly márciusban, az állami kitüntetések kapcsán keletkezett vita miatt fordult az Alkotmánybírósághoz. Azt kérte, hogy értelmezzék az alaptörvénynek azt a passzusát, amely szerint "a köztársasági elnök adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket". Az ügynek az ad aktualitást, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemrég arra kérte az államfőt, adományozzon magas állami kitüntetést Horn Gyula volt miniszterelnöknek, ám ezt Sólyom a szocialista politikus 56-os múltja miatt aggályosnak tartja.

Az MSZP továbbra is kéri Horn kitüntetését

Az MSZP továbbra is azt kéri Sólyom László köztársasági elnöktől, hogy támogassa Horn Gyula, volt miniszterelnök, egykori külügyminiszter állami kitüntetését - jelentette ki Varga László országgyűlési képviselő, a Fiatal Baloldal (FIB) elnöke. Keddi tájékoztatóján kérdésre válaszolva azt is elmondta: neki személy szerint nincs kifogása Horn Gyula 1956-os tevékenységével kapcsolatban.